Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Kisfilmek Szolnok szépségeiről

M4 Kerékpár

Szolnok kerékpárútjain és kultikus helyein kerekeztek végig, mutatták be Szolnok nevezetességeit az M4 televízió munkatársai szolnoki segítőikkel.

IDE: http://www.mediaklikk.hu/video/kerekpar-7-resz/ kattintva megnézheti a Szolnokot bemutató filmet.

Image film

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016-ban elkészíttette városunk új imázs filmjét, mely egy olyan vizuálisan attraktív kedvcsináló, ami egyaránt bemutatja a Tisza-parti táj szépségét, a város gazdag tárgyi örökségét, a nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket a természetben és a pezsgő kulturális életet.

Az imázs film, tág spektruma ellenére, természetesen nem tartalmazhat mindent, nem kíván Szolnok-katalógus lenni, hiszen egy néhány perces film nem alkalmas dokumentarista célok megvalósítására.

Az imázs filmünk egyfajta kedvcsináló, a város sokszínűségét bemutató jelenetek eklektikus tárháza. Azonban hagytunk felfedezni valót az idelátogató számára is, amikor hozzánk érkezik, ezért ahol a film véget ér, a várossal való ismerkedés ott folytatódhat a valóságban….

Rozárium- A magyar rózsák kertje Szolnokon

A Szolnok szívében található Verseghy park egy igazán különleges látnivalót kínál a Tisza – parti városba látogatóknak.

A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki, ahol magyar nemesítésű rózsafajtákat telepítettek. Ezek jellemzője, hogy rendkívül dekoratív fajták, rezisztensek (ellenállók a betegségeknek) és szárazságtűrők.

A több hektáron elhelyezkedő park hamar a Szolnokiak közkedvelt pihenőhelyévé vált, a város lakói szívesen sétáltak a gyönyörű rózsák között, a park közepén a rózsalugasok alatt pedig egy fából készült pergola épült, ahol zenekarok játszották a kor akkori slágereit. A csodás rózsaillat kedvező széljárás esetén az egész várost átjárta.

Később azonban a park egy része beépítésre került, mivel itt alakították ki a szolnoki Damjanich János Uszodát 1949-ben, így a rózsák és a pergola is eltűnt a szolnokiak életéből.

A 2000. évi árvíz tovább rontotta a megmaradó terület állapotát is, ezért  az rekonstrukcióra szorult.

A közel 80 éves vadgesztenye fasor és az allék alatt 1000 m2 egynyári virágfelületet alakítottak ki.

2009-ben a terület újjászületett, az 1920-as évek parkját álmodták ide újra a tervezők és a város vezetői.

Ezzel Szolnok szívébe visszatértek a rózsák, újra látható a pergola, így  2010 óta a Verseghy park és a Rózsakert ismét régi fényében tündökölve, közel 300 fajta rózsával várja a szolnokiakat és a város vendégeit egyaránt.

Szolnoki Művésztelep – Az ország legrégibb, máig működő művésztelepe

A Szolnoki Művésztelep a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál található. Létrejötte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe.

A Szolnoki Művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, egy osztrák festőművész, August von Pettenkofen nevéhez köthető, aki a szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló először 1851-ben járt városunkban, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Lenyűgözte a táj, az itt élő emberek, a megyeszékhely hírét vitte Európa szerte és hozta a külföldi és magyar festőket is.

A század végére már erős igény mutatkozott arra, hogy művészek összefogásával egy állandó telep jöjjön létre.

1901. április 28-án, Szolnokon megalakult a Művészeti Egyesület, melynek feladata volt, hogy megépíttesse a műtermi házakat és irányítsa a művésztelep életét. A Szolnoki Művésztelep a régi szolnoki vár helyén épült fel, kevesebb, mint két év alatt. A 12 műteremből álló két épület ünnepélyes átadására 1902. június 29-én került sor.

A Szolnoki Művésztelep elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek, az optimális körülmények közötti alkotáshoz. Az évszázados múlt a művésztelepet nemcsak országosan, de Európa szerte is ismertté, elismertté tette. Kezdettől fogva a mai napig kiemelkedő tehetségű képzőművészek viszik a hírét a Szolnoki Művésztelepnek és a város szellemi életének. Az itt folyó munka magas színvonalú, a hagyomány és a minőség iránti igény kötelezi az alkotókat.

A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszi teljessé a szellemi légkört.

Szolnok horgászvizei

Szolnok város természeti adottságai közül kiemelkedik, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza, a Holt-Zagyva és a Millér is bővelkedik természeti értékekben. 

Tisza és a Zagyva folyó

Ahogy Egyiptom létét a Nílusnak, úgy Szolnok a Tiszának és a Zagyvának köszönheti. A Tisza és a Zagyva folyók, azok holtágai, a rendszeresen telepített halastavak mind-mind kedvelt horgászhelyek, otthont adva olyan halfajoknak, mint a süllő, a harcsa, a csuka, a kecsege vagy a ponty.

Folyóink partján, vagy a vízen, csónakból pecázva bárki megismerheti a vadregényes partvidék határtalan nyugalmát, egyúttal az élővíz páratlan izgalmát is.

Alcsiszigeti Holt-Tisza

Az intenzíven telepített 150 hektáros, 17 km hosszú holtágban ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, kárász, balin, busa, törpeharcsa, kősüllő, naphal és számos keszegfajta is fogható.

A versenyhorgászok egyik legkedveltebb, s világviszonylatban is az egyik legjobb, legszínvonalasabb pályája az "Alcsi". Megfelelően kiépített, felszereltsége, infrastruktúrája kiváló, ezért a hobbi- és versenyhorgászok egyaránt kedvelik ezt a vizet. Számos nemzetközi versenyt és évente több, mint 30 egyesületi rendezvényt bonyolítanak le az itt található 1250 folyóméter hosszú versenypályán.

Csónakázó-tó

A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. Szomszédságában strandfürdőt, vízilabda arénát, sportcsarnokot, labdarúgó stadiont, futball- és teniszpályákat építettek.

A horgászokat azonban főleg a 2,5 hektáros vízfelület vonzza, melynek csendes, csalitos partja kiváló helyszínt biztosít a pecázáshoz. A tóban telepített hal elsősorban ponty, de amur, csuka, süllő, keszeg és kárász is fogható.

Milléri horgásztó

A milléri tórendszer közvetlenül a megyeszékhely szomszédságában található, azonban a hajdani halastavak két medencéjéből kialakított tó együttes nemcsak a környékbeliek körében népszerű.

A nagyobbik, 4,5 hektáros tóban a Tisza őshonos halainak nemesebb egyedei foghatók, míg a 0,5 hektáros, kisebb állóvízben nyaranta egzotikus afrikai harcsák sokaságát telepítik.

A Millér horgásztóban fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa.

A Millér horgásztavai minden évben leeresztésre kerülnek, a szárazon maradt mederben iszaptalanítás és fertőtlenítés történik, melynek köszönhetően évről évre garantált az egészséges hal és a törpeharcsa mentes környezet.

Holt-Zagyva

A Malomzugi Holt-Zagyva az ős-Zagyva medréből lerekesztett- mintegy 3 kilométer hosszú holtág, mely Szolnoktól északra, a város peremén található. Egyike azon ritka horgászvizeknek, melyek nem vesztették el az eredeti folyómederre jellemző adottságaikat.

Halállományának őshonos része igen értékes fajösszetételt tükröz: a ponty- és keszegfélék szinte minden- alföldi állóvízre jellemző- faja fellelhető, de a kapitális ragadozók (csuka, harcsa) is megtalálják életterüket. A mederviszonyok igen változatosak: a víz mélysége helyenként a 4 métert is meghaladja.

A Zagyva

A Zagyva a Medves hegycsoportban, az országhatár közelében, Zagyvaróna község határában ered. A Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobboldali mellékvízfolyása.

Szolnok a Zagyva és a Tisza találkozásának köszönheti létrejöttét. A két folyó jobb parti szögletében ugyanis vízmentes magaslat alakult ki. Habár a város több ezer éves múltra tekint vissza, a legrégibb írásos emlék 1075-ből, I. Géza királytól származik. Ebben Zounokként tesznek róla említést. A város fejlődésében fontos szerepet játszott a szárazföld és a vízi utak kereszteződése, mert megteremtette az árucsere, a piacok és a vásárok feltételeit. A kereskedelem –elsősorban az erdélyi sószállítás- szempontjából nevezetes, úgynevezett sóút haladt át Szolnokon. A szolnoki átkelőhely birtoklása ezért minden korban fontos volt a hatalom számára. A XVI. század közepéig a város környékének vízrajzi helyzete keveset változott. A török általi fenyegetettség miatt azonban 1550-ben a Zagyva-torkolat sok ezer éves nyugalmának vége szakadt. A várat vizesárokkal kívánták védeni, ezért a torkolatot áthelyezték, és háromágúvá tették. A mocsaras árterek lecsapolásán és kisebb kanyarátvágásokon kívül, a XIX. századig mai értelemben vett szabályozást nem végeztek a Zagyván. A folyó szabályozását a Tiszával egy időben, 1859-ben kezdték meg. A szolnoki szakaszon egyetlen nagyobb holtága van a folyónak, a Szolnoktól északra, a bal parti mentett oldalon lévő Malomzugi Holt-Zagyva.

A folyó menti zöld övezet évszakonként változó, gazdag élővilágnak ad helyet. A folyót kísérő botolófüzesek öreg csavarodott vagy letört ágú fái sajátos hangulatot teremtenek. A széles ártéri fűz-nyár ligeterdői, mocsárrétjei, ártéri kaszálói és kubikgödrei szintén változatos élőhelyek. Az idő fokozatos felmelegedésével egyre több madár hallatja hangját, bíbicek, seregélyek hangoskodnak, megfigyelhető a hazai fakopácsok mind az öt faja. Az erdőben megtalálható az erdei pinty, zöldike, függőcinege, a sűrű bokrokban pedig a fülemüle jelzi területének határait. Megfelelő vízálláskor piroslábú cankok, és nagy godák készülődnek fészkeléshez. A fűz-nyár ligetek fehér nyárainak odújában szalonka fészkel, az ártérierdőkben nem ritka a héja. A mocsárréteken virágzó sárga nőszirmok, réti füzények és mocsári csetkák közül messziről fehérlik a kétéltűeket keresgélő fehér gólya.

Holt-Tisza

Az Alcsiszigeti Holt-Tisza az élő Tiszának az ásás résznél történő levágásával keletkezett. Mintegy 17 km hosszú patkó alakú holtág jött létre, a víz mélysége változó, a legmélyebb szakaszon a vízmélység elérheti az 5-6 métert is.

A versenyhorgászok egyik legkedveltebb, s világviszonylatban is az egyik legjobb, legszínvonalasabb pályája az "Alcsi". Megfelelően kiépített, felszereltsége, infrastruktúrája kiváló, ezért a hobbi- és versenyhorgászok egyaránt kedvelik ezt a vizet. Számos nemzetközi versenyt és évente több, mint 30 egyesületi rendezvényt bonyolítanak le az itt található 1250 folyóméter hosszú versenypályán.

A Holt-Tiszában leggyakrabban előforduló halfajták a ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, kárász, balin, busa, törpeharcsa, kősüllő, naphal és számos keszegfajta is megtalálható.

Téli Szolnok

A megyeszékhely nemcsak tavasszal és nyáron, de ősszel és télen is gyönyörű.

Az alábbi videó a téli Szolnokot mutatja be drónfelvételek segítségével.
Nézzék meg Önök is, és csodálják meg a havas várost!

 

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app